A jó börtön nem bünteti, hanem jó útra téríti az elítélteket

Szerző: Fotó:bastoyfengsel.no / Index

Link: http://index.hu/tudomany/til/2017/08/08/a_jo_borton_nem_bunteti_hanem_jo_utra_teriti_az_elitelteket/

Dátum: 2017.08.08.
A börtön szó mindenkinek a kenyéren és vízen élő, Isten szabad egét sosem látó, vaskos kőfalak között sínylődő rabokat juttatja az eszébe. A szabadságvesztés elrettentő ereje sokakat visszatart a bűncselekmények elkövetésétől – valahol pont ez lenne a célja –, de a norvégiai Bastoy igazi mintafegyintézet: nem a büntetésre, hanem a rehabilitációra helyezik a hangsúlyt.
 
A Bastoyban az elítéltek kis kommunákban élnek. Mindenkinek saját szobája van, de a konyhát és más közhasznú helyiségeket megosztják egymással. Naponta egyszer kapnak meleg ételt; a többihez maguk vásárolhatják meg a hozzávalókat a helyi kisboltban. Az elítéltek ugyanis nagyjából 700 koronányi havi költőpénzt kapnak. Ezen felül napi hatvan koronát kereshetnek különféle munkákkal.
 
A börtönparancsnok és a rabok úgy köszöntik egymást, mintha minden nap együtt söröznének. Bastoy, a norvég börtönsziget tengerparti kilátással, ökogazdálkodással, barátságos őrökkel éri el a világ legjobb eredményességi mutatóit. Itt is találkoztunk egy magyarral.
 
Az elítéltek termeszthetnek zöldséget, gondozhatnak lovakat, de foglalkozhatnak ácsmunkával vagy takarítással is. Ha valaki nem elég képzett, oktatási programokon is részt vehet, hogy fejlessze a képességeit. Szabadidejükben a rabok járhatnak iskolába, templomba vagy könyvtárba; a köztes időben lovagolhatnak, horgászhatnak és teniszezhetnek is.
Maga a börtön egy egy négyzetmérföld területű szigeten található, Oslótól alig 70 kilométerre. A 69 fegyőr összesen 115 rabot őriz, de éjszakára csak öt fegyőr marad a szigeten. A börtönőrök hároméves képzést kapnak, mielőtt a Bastoyban kezdenek dolgozni. Arne Kvernvik Nilsen, a börtönőrök egykori vezetője szerint a Bastoy-őrök – az amerikai kollégáikkal szemben – inkább szociális munkások, mint fegyőrök.
 
Nilsennek szokatlan gondolatai vannak a fogvatartottak komfortérzetéről. Azt ő maga is elismeri, hogy nehéz fenntartani egy olyan büntetés-végrehajtási intézmény imidzsét, ami inkább idéz egy SZOT-üdülőt, mint egy fegyházat. Ahogy Nilsen mondta: ha valaki bántaná a lányát, vagy a családját, valószínűleg úgy érezné, hogy meg akarja ölni az illetőt. Ez természetes reakció, mondja de börtönigazgatóként vagy politikusként ezt máshogy kell megközelíteni.
 
Tisztelhetjük az emberek bosszúvágyát, de ez nem lehet a kiindulópont a börtönök vezetésénél.
 
A módszer, úgy tűnik, bevált. A Bastoyba csak komoly bűncselekményeket elkövető elítéltek kerülnek: gyilkosok, erőszaktevők. Mégis náluk a legalacsonyabb a bűnismétlési arány: mindössze 16 százalék, szemben az európai 70 százalékkal. És nem elég, hogy a többi fegyintézethez képest ennyire liberális, még olcsó is: a Bastoy fenntartási költsége alacsonyabb bármelyik más norvég börtönénél.
 
A norvég kormány 1982-ben döntött úgy, hogy mintafegyintézetet farag a Bastoyból. Nem minden norvég börtön ennyire szabad szellemű, de mindegyik hasonló filozófiát követ. A norvég jogalkotók szerint a szabadság megvonása már önmagában is elég büntetés; amit ezen felül megtehetnek, az az, hogy megpróbálják jó útra téríteni az elkövetőket. Ennek meg is van a kimutatható hatása: a norvég börtönök elítéltjei körében csak 30 százalékos a visszaesési arány.

Címke:   börtönsziget skandináv modell Norvégia