ET: csökkent a bebörtönzöttek száma, de sok létesítmény továbbra is túlzsúfolt Európában

Szerző: MTI / ÖBE

Dátum: 2017.03.14.
Csökkent a bebörtönzöttek száma 2015-ben Európában, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága azonban továbbra is komoly problémát jelent a kontinens számos országában, köztük Magyarországon is - derült ki az Európa Tanács (ET) kedden közzétett friss jelentéséből.
 
A Lausanne-i Egyetem által az ET számára készített éves statisztikai összeállítás szerint 2015-ben nagyjából 1,4 millió ember raboskodott az európai börtönökben, ami 6,8 százalékkal, mintegy százezer fővel kevesebb, mint a korábbi évben volt.
 
Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 17 773 ember töltötte a szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 13 736 főre volt elegendő, ami 129,4 százalékos helykihasználást jelent, ez pedig Macedónia és Spanyolország után a harmadik legmagasabbnak számított Európában a jelentés szerint.
 
Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb és Skandináviában a legalacsonyabb. Az Európa Tanács tagállamaiban átlagosan regisztrált 115,7-tel szemben Oroszországban százezer lakosra 439,2 rab jutott, ezt Litvánia, Grúzia és Azerbajdzsán követte, százezer lakosonként 277,7, 274,6, illetve 249,3 rabbal. A skála ellentétes végén Hollandia (53), Finnország (54,8), Dánia (56,1) és Svédország (58,6) található. Magyarországon ez az arány 180,8 volt a korábbi 185-tel szemben.
 
"Üdvözöljük a bebörtönzöttek számának csökkenését. Az alternatív büntetések nem vezetnek feltétlenül a bűnözési ráta emelkedéséhez, de elősegítik a bűnelkövetők visszailleszkedését a társadalomba és a túlzsúfoltság felszámolását" - mondta Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára.
 
A strasbourgi székhelyű intézmény friss helyzetértékelése szerint ugyanakkor a csökkenés ellenére összességében nem volt előrelépés a börtönök túlzsúfoltságának mérséklésében. Túlzsúfoltság a vizsgált negyvenöt európai ország közül tizenötben volt tapasztalható. A börtönök kihasználtsága a kontinensen átlagosan 93,7 százalékos volt a 2014-es 93,6-tal szemben.
 
A vizsgált időszakban Macedóniában volt a legnagyobb a túlzsúfoltság 138,2 százalékos kihasználtsággal, ezt Spanyolország (133,1), Magyarország (129,4), Belgium (127), Albánia (119,6) és Franciaország (113,4) követte. 2014-ben még Magyarország állt a lista élén 142 százalékos helykihasználással. A legkedvezőbb arány Andorrában és San Marinóban mutatkozott, ahol a börtönök mintegy kétharmada kihasználatlan volt.
 
A vizsgált országok közül a legkevesebb tér Magyarországon jutott egy rabra (2,8 négyzetméter), ezt követte Macedónia (2,9), Észtország (3), Moldova (3,4) és Szlovákia (3,5).
 
Összességében a fogvatartottak 22,6 százaléka volt külföldi állampolgár 2015-ben Európában. A külföldiek legmagasabb arányát, 100 százalékot San Marinóban mutatták ki, a legkevesebb külföldi pedig román börtönökben raboskodott, amelyekben a foglyoknak mindössze egy százaléka nem volt román állampolgár. A női rabok aránya átlagosan 5,4 százalék volt.
 
Abban a tekintetben, hogy az egyes országok mennyi pénzt fordítottak egy rab egynapi börtönben tartására, nagy szórást mutatnak a 2014-es adatok. Az európai átlag 101,8 euró volt, de ez úgy állt össze, hogy a legkisebb összeget erre fordító Grúziában csak 5,66 euró, Németországban mintegy 129 euró, Norvégiában 348 euró, San Marinóban pedig 480 euró volt. A magyarországi adat 26,57 euró. A felmérésben részt vevő országokban több mint 21 milliárd eurót fordítottak a rabok ellátására 2014-ben.
 
A vizsgált időszakban az elítéltek 18,7 százaléka kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ült börtönben, ezt a lopás követte 16,2 százalékkal, illetve az emberölés 13,2-vel és a rablás 12,6-tal. A büntetések átlagos hossza hét hónap volt.

Címke:   Európa statisztika fogvatartás zsúfoltság